LIGHTMUSIC
A fényzene története Pitagorasztól a lézerszínházig
A film angol nyelvű; a YouTube-on automatikus magyar felirat is bekapcsolható.
Lehet-e a fény ugyanúgy művészet, mint a hang? Három évszázadon át papok, festők, mérnökök, táncosok és zeneszerzők próbáltak olyan hangszert építeni, amellyel a zenét látni lehet. E hangszerek többsége ma már nem létezik.
A LIGHTMUSIC alakról alakra meséli el történetüket, anélkül hogy bármelyiküket egyetlen elmélet mércéjével ítélné meg: Pitagorasztól és a szférák zenéjétől Castel szemcsembalóján, Rimington színorgonáján és Loïe Fuller selyem- és villanyfény-táncán át Szkrjabin Prométheuszáig és fényszólamáig, Thomas Wilfred néma Lumiájáig, Oskar Fischinger filmjeiig, a kazanyi Prometej irodáig, a Laseriumig, valamint a budapesti és az ungvári lézerszínházig.
Három kérdés
Három kérdés húzódik végig a filmen. Létezik-e rejtett szótár, amely a hangokat színekre fordítja? Mozoghat-e, lélegezhet-e, beszélhet-e a fény úgy, ahogy a zene? És mi marad egy fényművészetből, amikor kialszik a fény? E történet szinte minden hangszere elveszett — leégett, szétszerelték, háborúkban tűnt el, vagy egyszerűen kikapcsolták. A film azt követi, ami megmaradt: a gondolatot.
A film felépítése
Nyolc történeti fejezet vezet az ókortól a lézer koráig. Középen közjáték áll arról, mi is valójában a fényzene, Bulat Galejev elmélete nyomán: a szinesztézia mint asszociáció, nem ritka adottság; a fény és a hang mint két egyenrangú szólam ellenpontban; a fényzene mint a testtől megszabadított hangszeres tánc. Az utolsó rész spekulatív kérdést tesz fel: mit alkothatott volna Castel, Rimington, Szkrjabin, Kandinszkij, Wilfred, László Sándor, Baranov-Rossiné, Fischinger és Gidoni ködben futó lézerekkel, LED-falakkal, vetítéses térképezéssel, valós idejű szimulációval, mélységkamerákkal és gömb alakú termekkel?
Miért itt
A FényHang kutatási platform, amely a Lux Aeterna FényHang Lézerszínház (Ungvár, 1982 – napjainkig) örökségére épül. A film utolsó történeti fejezete a színház saját történetét meséli el: egy kizárólag fényzenére tervezett színpad, egy fekete „fényakna”, ahol élő fényzenekar játszotta partitúráit, a Presser Gábor A próba című művére készült Laseromantik, amelyet 1983 és 1985 között minden nap játszottak, majd a kijevi és szentpétervári kupolák és egy mobil planetárium.
Forma
A film stilizált, kóddal generált grafikákból épül sötét háttéren; az egyetlen fényképek néhány archív felvétel a Lux Aeterna színházról. A narráció angol nyelvű, személytelen. Játékidő: 66 perc, tizenegy fejezetben.
Fejezetek
- 0:00Prológus
- 1:43I · Szám és szféra
- 6:15II · A szemcsembaló
- 11:18III · Tűz és elektromosság
- 17:57IV · A szintézis álma
- 25:04Közjáték · Mi a fényzene?
- 29:49V · Az 1920-as évek laboratóriuma
- 38:38VI · Fény filmen és konzolon
- 46:47VII · Az elektronikus korszak
- 55:55VIII · A színpad visszatér
- 1:00:01IX · Mi lett volna, ha… és kóda
A filmben szereplők
Művészek, feltalálók, zeneszerzők és gondolkodók, fejezetenként:
- I · Szám és szféraPythagoras, Aristotle, Giuseppe Arcimboldo, Gregorio Comanini, Johannes Kepler, Athanasius Kircher, Isaac Newton
- II · A szemcsembalóLouis-Bertrand Castel, Voltaire, Jean-Philippe Rameau, Jean-Jacques Rousseau, Georg Philipp Telemann, Johann Gottlob Krüger, Edme-Gilles Guyot, Karl von Eckartshausen, Erasmus Darwin, D. D. Jameson
- III · Tűz és elektromosságFrédéric Kastner, Bainbridge Bishop, Loïe Fuller, Alexander Wallace Rimington, Henry Wood, Adolphe Appia, Alexander von Salzmann, Mary Hallock-Greenewalt, Alexander Burnett Hector
- IV · A szintézis álmaAlexander Scriabin, Nikolai Rimsky-Korsakov, Sergei Rachmaninoff, Serge Koussevitzky, Modest Altschuler, Alexander Nemtin, Mikalojus Konstantinas Čiurlionis, Wassily Kandinsky, Thomas de Hartmann, Arnold Schoenberg, Arnaldo Ginna, Bruno Corra, Léopold Survage, Mikhail Matyushin, Kazimir Malevich
- Közjáték · Mi a fényzene?Bulat Galeyev, Modest Mussorgsky, Claude Debussy, Mikhail Fokine, Sergei Eisenstein, Hanns Eisler
- V · Az 1920-as évek laboratóriumaThomas Wilfred, Claude Bragdon, Vladimir Baranov-Rossiné, Grigory Gidoni, Léon Theremin, Kurt Schwerdtfeger, Ludwig Hirschfeld-Mack, Alexander László, Matthias Holl, Walther Ruttmann, Max Butting, Hans Richter, Viking Eggeling, László Moholy-Nagy
- VI · Fény filmen és konzolonOskar Fischinger, Arseny Avraamov, Nikolai Voinov, Evgeny Sholpo, Len Lye, John Grierson, Mary Ellen Bute, Joseph Schillinger, Norman McLaren, Evelyn Lambart, Oscar Peterson, John Whitney, James Whitney, Frederick Bentham, Charles Dockum
- VII · Az elektronikus korszakIannis Xenakis, Le Corbusier, Edgard Varèse, Alfréd Radok, Josef Svoboda, Jordan Belson, Henry Jacobs, Nicolas Schöffer, Yevgeny Murzin, Andrei Tarkovsky, Sergei Zorin, Ivan Dryer, László Hegedüs, György Hegedüs
- VIII · A színpad visszatérDaniel Fridman, Kliment Redko, Gábor Presser, Pál Greguss
Hangszerek, irányzatok, műfajok
colour music, light-music, visual music, Lumia, synaesthesia, music of the spheres, ocular harpsichord, pyrophone, colour organ, Clavilux, Sarabet, optophonic piano, Sonchromatoscope, Light-Space Modulator, Lumigraph, MobilColor, Light Console, drawn sound, Variophone, ANS synthesizer, Prometei, Kristall, absolute film, abstract animation, Bauhaus, Suprematism, Der Blaue Reiter, Laterna Magika, Poème électronique, Polytope, Vortex Concerts, liquid light shows, Laserium, laser theatre, planetarium, fulldome, projection mapping
Koncepció, kutatás, szöveg és vizualitás: Daniel Fridman (Free Dan Man), rendező, a Lux Aeterna Fény- és Zeneszínház alapítója · Narráció: szintetizált beszéd
Elméleti közjáték Bulat Galejev nyomán
„SMART City” Multidiszciplináris Kutatások Tudományos és Oktatási Intézete, Ungvári Nemzeti Egyetem · uzhnu.edu.ua/en/metabook
metabook.freedanman.com · svitlozvuk.freedanman.com · luxaeterna.eu · daniel.freedman@uzhnu.edu.ua · 2026